Tollaslabda / Badminton

A tollaslabda szabályai

MEGHATÁROZÁSOK
Tollaslabda játékos: Valamely személy, aki tollaslabdát játszik
Tollaslabda mérkőzés: A tollaslabda verseny alapegysége két (négy) játékos között
Egyes Mérkőzés: melyben mindkét oldalon egy-egy versenyző van
Páros Mérkőzés: melyben mindkét oldalon két-két versenyző van
Adogató oldal: Az adogatás jogával rendelkező oldal
Fogadó oldal: Az adogató oldal ellenfele
Labdamenet: Egy vagy több ütésből álló folyamat, mely az adogatással kezdődik, és mindaddig tart, míg a tollaslabda játékon kívülre nem kerül
Ütés: A játékos ütőjének előretartó mozgása

 

1. A JÁTÉKTÉR ÉS TARTOZÉKAI

 1.1. A játéktér téglalap alakú,13,40 x 6,10 m befoglaló méretű terület, mely 40 mm széles vonalakkal kerül kijelölésre , az 1. ábra szerint.
1.2. A vonalak könnyen megkülönböztethető, eltérő, lehetőleg fehér vagy sárga színűek legyenek.
1.3. Valamennyi vonal beleszámít az általa határolt játékterületbe, tehát a megadott méretek a vonalak külső szélén értendők. Kivétel a pálya középvonala, mely mind a jobb, mind a bal adogató- ill. fogadótér érvényes területébe tartozik, kijelölése pedig az elméleti középvonaltól mért 20-20 mm.
1.4. A hálótartó oszlopok a játéktér felületétől számítva 1,55 m magasak. Eléggé szilárd anyagból kell készülniük, hogy függőlegesen maradjanak és az 1.10. Szabálypontnak megfelelő feszességben tartsák a hálót. Az oszlopok nem állhatnak a játéktéren belül.
1.5. A hálótartó oszlopokat az 1. ábrán jelölt módon a páros játéktér oldalvonalain kell elhelyezni, függetlenül attól, hogy a pályán egyes vagy páros játék folyik.
1.6. A hálónak sötét színű, vékony szálú fonalból, egyenletes szemsűrűséggel, 15 -20 mm szemnagysággal kell készülnie.
1.7. A hálónak 760 mm szélességgel, 6,10 m hosszúsággal kell készülnie.
1.8. A háló felső szélét 75 mm széles fehér, a tartókötél felett áthajtott szalag szegélyezi. Ennek a szalagnak a tartókötélen kell nyugodnia.
1.9. A tartókötélnek megfelelő vastagságúnak és erősségűnek kell lennie ahhoz, hogy az oszlopok magasságával egyvonalban, azokon feszesen nyugodjon.
1.10. A háló felső szélének a játéktér felületétől számítva a középvonal fölött 1,524 m, míg a páros játéktér oldalvonalai fölött 1,550 m magasnak kell lennie.
1.11. A háló végei és az oszlopok között hézag nem lehet. Ha szükséges, a hálót teljes szélességében az oszlopokhoz kell kötni.

1. ábra Játéktér egyes és páros játékhoz
Hálómagasság középen: 1,524 m

2. A TOLLASLABDA
2.1. A tollaslabda készülhet eredeti tollakból vagy műanyagból, azonban mindkét esetben azonos repülési tulajdonságokkal kell bírnia, mint a vékony bőrrel borított parafa fejű, eredeti tollakból készült labda.
2.2. Eredeti toll-labda
2.2.1. A tollaslabda 16 db, a fejbe fixen rögzített eredeti tollból készül.
2.2.2. A tollak hossza egyöntetűen 62-70 mm, a fejbe való rögzítéstől a toll végéig mérve.
2.2.3. A kosár legnagyobb átmérője 58-68 mm.
2.2.4. A tollakat fonallal vagy más tartós anyaggal egymáshoz rögzíteni kell.
2.2.5. A fej 25 -28 mm átmérőjű, kör keresztmetszetű, alul lekerekített legyen.
2.2.6. A labda súlya 4,74 – 5,50 gramm legyen.
2.3. Nem eredeti toll labda
2.3.1. Az eredetit utánozó labda műanyagból is készülhet.
2.3.2. A fejnek meg kell felelnie a 2.2.5. Szabálypontnak.
2.3.3. A méretek és a súly meg kell feleljenek a 2.2.2., 2.2.3. és 2.2.6. Szabálypontoknak. Ezektől legfeljebb 10% eltérés engedélyezett.
2.4. Különleges klímatikus viszonyok esetén, ha a szabványos labda alkalmatlan, az illető Nemzeti Szövetség engedélyével a fentiektől eltérő méretű labda is alkalmazható, feltéve, hogy az általános jellemzők és repülési tulajdonságok nem változnak.

3. A TOLLASLABDA SEBESSÉGÉNEK ELLENŐRZÉSE

3.1. A tollaslabda kipróbálásához az alapvonalról, az oldalvonalakkal párhuzamos irányban, a labda felfelé irányuló szögben való megütéséhez egy teljes alsóütést alkalmazzunk.
3.2. Megfelelő sebességű a tollaslabda, ha a szemközti alapvonal előtt nem kevesebb, mint 530 mm, és nem több, mi nt 990 mm távolságban ér talajt. (lásd még 2. sz. ábra)

 

4. A TOLLASÜTŐ

4.1. A tollaslabda ütő legnagyobb hosszúsága a nyelet is beleértve 680 mm, az ütőfej legnagyobb hosszúsága 290 mm, legnagyobb szélessége 230 mm lehet. A tolllasütő a 4.1.1. – 4.1.5. Szabálypontok szerinti részegységekből áll:
4.1.1. A tollasütő markolat az ütő azon része, melyet a játékos megfog.
4.1.2. A tollasütő húrozat a tollas ütő fej azon része, mellyel a játékos megüti a tollas labdát.
4.1.3. A tollasütő fej határolja a húrozatot.
4.1.4. A tollas nyél , mely a tollas markolatot köti össze a tollas ütő fejével.
4.1.5. A nyak, mely a szár és fej kapcsolatát biztosítja.
4.2. A húrozott felület
4.2.1. A húrozat felületének síknak, a húrozásnak a teljes felületen egyenletesnek kell lennie.
4.2.2. A húrozott felület hossza nem haladhatja meg a 280 mm, szélessége a 220 mm méretet, de kiterjedhet a nyakrészre is, max 35 mm szélességben és max. 330 mm összhosszúságban.
4.3. A tollas ütő
4.3.1. csak olyan ésszerű méretű és elhelyezkedésű tárggyal egészíthető ki, amely kizárólag arra szolgál, hogy a kopást és elhasználódást vagy a rezgést korlátozza vagy meggátolja, vagy
a súlyeloszlást módosítsa, vagy amely az ütőnyelét a játékos kezével köti össze
4.3.2. mentesnek kell lennie minden olyan eszköztől, amellyel a játékos lényegesen meg tudja változtatni az ütő alakját.

5. JÓVÁHAGYOTT FELSZERELÉSEK

A Nemzetközi Tollaslabda Szövetség (BWF) feladata szabályozni minden tollas ütőt, tollas labdát, tollas felszerelést vagy bármilyen, a tollas sportágban használt újítást érintő kérdést, hogy azok az előírásoknak megfelelnek-e, és a tollaslabda játék során engedélyezettek vagy sem. Ilyen szabályozás hozható a Szövetség vagy más kezdeményezésére, aki e vonatkozásban jóhiszeműen érdekelt, beleértve itt bármely játékost, gyártó céget, Nemzeti Szövetséget vagy annak tagját.

6. SORSHÚZÁS

6.1. A tollaslabda játék megkezdése előtt a szembenálló felek sorsolnak és a választás jogát elnyerőoldal a 6.1.1. vagy 6.1.2. Szabálypont lehetőségei között választhat
6.1.1. az első adogatás vagy első fogadás,
6.1.2. kezdőtérfél
6.2. A sorsolásban vesztes fél a fennmaradó lehetőségek közül választhat.

7. A TOLLASLABDA PONTOK SZÁMOLÁSA

7.1. A szemben álló felek más rendelkezés hiányában két nyert játszmáig játszanak.
7.2. A 21. pontot előbb elérő oldal nyeri a játszmát, kivéve a 7.4. és 7.5. Szabálypont rendelkezéseit.
7.3. A labdamenetet nyerő oldal minden esetben eggyel növeli pontjai számát.
7.4. Ha a pontállás 20 egyenlő, a játszmát két pont előnnyel lehet megnyerni.
7.5. Ha a pontállás 29-29, a 30-ik pontot szerző oldal nyeri a játszmát.
7.6. A játszma nyertese lesz a következő játszma első adogatója.

8. TÉRFÉLCSERE

8.1. A játékosok térfelet cserélnek:
8.1.1. az első játszma végén,
8.1.2. a második játszma végén, ha van harmadik játszma, és
8.1.3. a harmadik játszmában amikor a pontszámban vezető oldal először eléri a 11. pontot
8.2. Ha a játékosok a 8.1. Szabálypont szerinti térfélcserét elmulasztják, úgy azonnal végre kell azt hajtani, amint a mulasztás kiderül, és a tollas labda nincs játékban. Az addig elért eredmény érvényben marad.

9. ADOGATÁS

9.1. Szabályos adogatás esetén
9.1.1. Indokolatlanul egyik oldal sem késleltetheti az adogatás végrehajtását, ha egyszer mindkét fél felvette az adogató illetve fogadó helyzetet. Miután befejeződött az adogató ütője fejének hátra irányuló mozgása, az adogatás megkezdésének (9.2. Szabály) bármilyen késleltetését indokolatlannak kell tekinteni.
9.1.2. Az adogató és fogadó játékosnak egyaránt az átlósan szemben lévő adogatóterek belsejében kell állnia úgy, hogy azok határvonalait nem érintik;
9.1.3. az adogató és fogadó játékos mindkét lábának valamely részével álló helyzetben érintenie kell a talajt az adogatás megkezdésétől (9.2. Szabálypont) az adogatás megtörténtéig (9.3. Szabálypont);
9.1.4. Az adogató játékos tollas ütőjének az ütés során először a tollas labda fejét kell érintenie;
9.1.5. A megütés pillanatában a tollas labdának teljes terjedelmével az adogató játékos derékmagassága alatt kell lennie. A derék egy olyan képzeletbeli vonal, amely az adogató utolsó bordája legalsó részének magasságában húzódik.;
9.1.6. Az adogató tollas ütőjének nyele a tollas labda megütésének pillanatában lefelé mutat;
9.1.7. Az adogató játékos tollas ütőjének az adogatás megkezdésének pillanatától ( 9.2. Szabálypont) folyamatos, előreirányuló mozgást kell végeznie az adogatás megtörténtéig (9.3. Szabálypont);
9.1.8. A tollas labdának az adogató játékos tollas ütőjéről úgy kell felfelé irányulva átrepülnie a háló fölött, hogy amennyiben nem érintik, az a fogadó játékos adogatóterében (azaz a határvonalakon vagy azokon belül ) hulljon a talajra.
9.1.9. Adogatás közben az adogató nem vétheti el a tollas labdát.
9.2. Ha a játékosok egyszer elfoglalták helyüket, az adogató játékos tollas ütő fejének első előreirányuló mozgása az adogatás megkezdését jelenti.
9.3. Az adogatás megtörtént, ha azt egyszer megkezdték (9.2.Szabálypont ), amikor az adogató játékos ütőjével a tollas labdát érintette, vagy elvétette azt.
9.4. Az adogató játékos addig nem kezdheti meg az adogatást, amíg a fogadó játékos a fogadásra nem kész, de a fogadó játékost fogadásra késznek kell tekinteni, ha kísérletet tesz az adogatás visszaütésére.
9.5. Páros játékban a játékostársak az adogatás alatt (Ld. 9.2. és 9.3. Szabálypont) bármilyen helyzetet elfoglalhatnak, amellyel a szemben álló adogató vagy fogadó játékost a kilátásban nem akadályozzák.

10. EGYES JÁTÉK

10.1. Tollas labda adogató é s fogadó tér
10.1.1. A játékosoknak a saját jobboldali adogatóterükből kell adogatniuk és az adogatást ott kell fogadniuk, ha az adogató játékos az adott játszmában nulla vagy páros számú pontot ért el.
10.1.2. A játékosoknak a saját baloldali adogatóterükből kell adogatniuk és az adogatást ott kell fogadniuk, ha az adogató játékos az adott játszmában páratlan számú pontot ért el.
10.2. Játékrend és helyzet a pályán:
A tollas labdát az adogató és fogadó játékos felváltva üti mindaddig, míg hiba nem történik vagy a tollas labda játékon kívülre nem kerül (15.Szabálypont).
10.3. Pontszerzés és adogatás
10.3.1. Ha az adogató játékos nyeri a labdamenetet (7.3. Szabálypont) , az adogató játékos pontot szerez. Az adogató ezután újra adogat a másik adogatótérből.
10.3.2. Ha a fogadó játékos nyeri a labdamenetet (7.3. Szabálypont) a fogadó játékos pontot nyer. A fogadó játékos kapja az új adogatás jogát

 

11. PÁROS JÁTÉK

11.1 Adogató- és fogadótér
11.1.1 Az adogatóoldal játékosa a jobboldali adogatótérből adogat, ha az adogatóoldalnak nulla, vagy páros számú pontja van az adott játszmában.
11.1.2 Az adogatóoldal játékosa a bal adogatótérből adogat, ha az adogatóoldalnak páratlan számú pontja van az adott játszmában.
11.1.3 A játékostársakra a fordított séma vonatkozik. A fogadó oldal azon játékosa, aki utoljára adogatott, ugyanabban az adogatótérben áll, ahonnan utoljára adogatott, játékostársa pedig a másik adogatótérben.
11.1.4 A fogadó oldalnak az a játékosa lesz a fogadó, aki az adogatóval átlósan szemben lévő adogatótérben áll.
11.1.5 A játékosok csak akkor cserélnek adogatóteret, amikor adogatóként nyernek pontot.
11.1.6 Az adogatást az adogató oldal pontszámának megfelelő adogatótérből kell elvégezni, kivéve a 12. Szabálypont esetét.
11.2 Játék sorrend és a pályán elfoglalt pozíció:
Az adogatás fogadása után az adogató és a fogadó oldal bármelyik játékosa megütheti a labdát a saját térfelének bármely pontjáról, amíg a labda játékban van (15. Szabálypont). A két oldal          felváltva ütheti meg a labdát.
11.3 Számolás és adogatás
11.3.1 Ha az adogató nyeri a labdamenetet (7.3. Szabálypont), pontot ér el, és ismét adogat a másik adogatótérből.
11.3.2 Ha a fogadó nyeri a labdamenetet (7.3. Szabálypont), pontot ér el, és a következő adogatást ő végzi el.
11.4 Adogatás:
Az adogatás joga a játszmákban folyamatosan átszáll:
11.4.1 az első adogatóról, aki elkezdte a játszmát a jobboldali adogatótérből
11.4.2 az elsőfogadó játékostársára. Az adogatást a bal adogatótérből kell teljesíteni.
11.4.3 a kezdő adogató játékostársára
11.4.4 a kezdő fogadóra
11.4.5. a kezdő adogatóra, és így tovább.
11.5 Semelyik játékos sem adogathat soron kívül, fogadhat soron kívül, vagy fogadhat két egymás utáni adogatást ugyanabban a játszmában, kivéve a 12. Szabálypontban leírtakat.
11.6 A következő játszmában a nyertes oldal bármelyik játékosa adogathat, és a vesztes oldal bármelyik játékosa fogadhat.

12. ADOGATÓTÉRI HIBÁK

12.1. Adogatótéri hiba történt, ha egy játékos
12.1.1. soron kívül adogatott; vagy fogadott
12.1.2. rossz adogatótérből adogatott, vagy rossz adogatótérben fogadott
12.2. Ha az adogatótéri hibát felfedezték, azt helyesbíteni kell, de az eredmény érvényben marad.

13 . HIBÁK

“Hibának” számít :

13.1. ha egy adogatás nem szabályos (9.1. Szabálypont) ;
13.2. ha adogatás közben a tollas labda (át)
13.2.1. a hálón fennakad, vagy
13.2.2. átjutva a hálón beleakad a hálóba
13.2.3. a fogadó játékostársa üti vissza
13.3. ha játék közben a labda;
13.3.1. a játéktér határvonalain kívül ér talajt (azaz nem a határoló vonalon vagy azon belül).
13.3.2. a hálón keresztül vagy a háló alatt kerül át a másik térfélre
13.3.3. nem kerül át a háló fölött
13.3.4. érinti a tetőt, vagy az oldalfalakat
13.3.5. érinti egy játékos testét vagy ruházatát, vagy
13.3.6. érint bármely tárgyat vagy személyt a játéktéren kívül (ahol a csarnok felépítése szempontjából szükséges, a létesítmény üzemeltetője, az országos Szövetség egyetértésével
szabálymódosításokat eszközölhet, melyek az olyan esetekre vonatkoznak, amikor a labda egy akadályt érint).
13.3.7. ütés során a tollas ütőn marad, és hajítással kerül tovább
13.3.8. ugyanaz a játékos kétszer egymás után üti meg
13.3.9. a játékos és társa egymás után üti meg
13.3.10. érinti a játékos tollas ütőjét, és utána nem az ellenfél térfele felé repül
13.4. ha a labda játékban van és egy játékos
13.4.1. ütőjével, testével vagy ruházatával érinti a hálót vagy annak tartozékait;
13.4.2. ütőjével vagy testével áthatol a háló fölött az ellenfél térfelére, kivéve azt az esetet, amikor az ütőjátékos ütőjével követheti a labdát a háló felett, amennyiben a labda és az ütő kezdeti
érintkezési pontja az ütőjátékos térfelén volt
13.4.3. ütőjével vagy testrészével a háló alatt áthatol az ellenfél térfelére, és ezzel az ellenfelet akadályozza vagy zavarja; vagy
13.4.4. ellenfelét akadályozza, azaz ellenfelét egy szabályos ütés kivitelezése közben gátolja, miközben ellenfele az ütőjével a háló fölött követi a tollas labdát;
13.4.5. ha játék közben ellenfelét bármilyen cselekedettel szándékosan megzavarja, mint pl. kiabálással vagy kézmozdulatokkal
13.5. ha egy játékos kirívóan, ismételten vagy sorozatosan megsérti a 16. Szabálypont előírásait

 

14. ISMÉTLÉSEK

14.1. A tollaslabda játékvezető vagy (ha nincs játékvezető), a játékos “ismétlés”-t rendel el a játék megállítására
14.2. Ismétlést kell elrendelni, ha:
14.2.1. ha az adogató játékos elvégezte az adogatást még mielőtt a fogadó játékos erre készen állt volna (9. 5.Szabálypont);
14.2.2. ha az adogatás közben mind az adogató, mind a fogadó játékos hibát követ el;
14.2.3. miután az adogatást visszaütötték, a labda
14.2.3.1. a hálón fennakad, vagy
14.2.3.2. átjutva a hálón beleakad a hálóba
14.2.4. ha a játék során a labda feje teljesen elválik a labda többi részétől;
14.2.5. a játékvezető véleménye szerint a játékot megszakították, vagy az edző zavarta az ellenfél játékosát
14.2.6. ha a vonalbíró nem látta az esetet és a játékvezető nem tud dönteni;
14.2.7. minden váratlan vagy véletlen esemény esetén
14.3. Ha ismétlés történt, az utolsó adogatás utáni labdamenet nem számít, és az adogató játékos újra adogat .

15. A TOLLAS LABDA NINCS JÁTÉKBAN

A tollas labda nincs játékban, ha:
15.1. nekiütközik a hálónak vagy a hálótartó oszlopnak és az ütőjátékos térfele irányában kezd leesni;
15.2. érinti a játéktér felületét; vagy
15.3. hiba vagy ismétlés fordul elő

16. FOLYAMATOS JÁTÉK, SPORTSZERŰTLENSÉG, BÜNTETÉSEK

16.1. A játéknak az első adogatástól a mérkőzés végéig folyamatosnak kell lennie, kivéve a 16.2. és 16.3. Szabálypontokban megengedett eseteket
16.2. Szünetek
Minden mérkőzésen az alábbi szüneteket kell engedélyezni
16.2.1. nem több, mint 60 másodperc szünet tartható minden játszmában, ha a vezetőoldal elérte a 11. pontot
16.2.2. nem több, mint 120 másodperc szünet tartható az első és második játszma között, és (ha sorra kerül) a döntő játszma előtt (Televíziós közvetítés esetén a Döntnök dönthet úgy a mérkőzés előtt, hogy a 16.2. Szabálypont szerinti szünetek kötelezőek és rögzített időtartamúak.)
16.3. A tollaslabda játék felfüggesztése
16.3.1. Ha külső körülmények teszik szükségessé, a játékvezető felfüggesztheti a játékot egy általa indokoltnak tartott időtartamra.
16.3.2. Bizonyos esetben a Döntnök utasíthatja a játékvezetőt a játék felfüggesztésére.
16.3.3. Felfüggesztés esetén a játék állása érvényben marad, és később onnan folytatódik.
16.4. A játék késleltetése
16.4.1. Nem lehet késleltetni a játékot azért, hogy a játékos erőt gyűjtsön, vagy tanácsot kapjon
16.4.2. Kizárólag a játékvezető bírálhat el bármilyen késleltetést.
16.5. A pálya elhagyása
16.5.1. A játékos a mérkőzés során kizárólag akkor kaphat tanácsot, ha a labda játékon kívül van (15. Szabálypont)
16.5.2. A 16.2. Szabálypontban rögzített szünetek kivételével a játékos a játékvezető engedélye nélkül nem hagyhatja el a pályát.
16.6. Egy játékos
16.6.1. szándékosan nem okozhatja a játék felfüggesztését; vagy késleltetését
16.6.2. szándékosan nem változtathatja meg a labda sebességét;
16.6.3. nem viselkedhet sértő módon; vagy
16.6.4. viselkedésével nem véthet azokban az esetekben sem, amelyekről a tollaslabdázás szabályai nem rendelkeznek.
16.7. Játékvezetői intézkedések
16.7.1. A 16.4., 16.5.vagy a 16.6. Szabálypontok bármilyen megsértése esetén a játékvezetőnek az alábbiak szerint kell intézkednie:
16.7.1.1 a vétkes oldalt figyelmezteti
16.7.1.2. a vétkes oldal ellen hibát ítél, ha előzőleg már figyelmeztette (ugyanazon oldal két ilyen hibája már ismételt szabálysértésnek tekintendő), vagy
16.7.2. kirívó vagy ismételt szabálysértések, vagy a 16.2. Szabálypont megszegése esetén a vétkes oldal ellen hibát ítél és azonnal jelenti a verseny Döntnökének, akinek jogában áll a vétkest a versenyből kizárni

17. TOLLASLABDA TISZTSÉGVISELŐK ÉS PANASZOK

17.1. Annak a tollaslabda versenynek vagy rendezvénynek, amelynek a mérkőzés a részét képezi, a Döntnök a teljeskörű felelőse.
17.2. Ahova a játékvezetőt kijelölték, ott Ő felelős a mérkőzésért, a játéktérért és annak közvetlen környezetéért. A játékvezető jelentést tesz a döntnöknek.
17.3. Az adogató által elkövetett adogatási hibákat az adogatásbíró köteles jelezni, amennyiben ilyenek előfordulnak (9. 1. Szabálypont).
17.4. A vonalbírók feladata jelezni, hogy a labda játéktéren kívül vagy belül ért-e a talajra.
17.5. Minden hivatalos közreműködő döntése végleges a saját felelősségi körébe tartozó esetekben. A vonalbíró nyilvánvalóan hibás ítéletét a játékvezető felülbírálhatja.
17.6. Egy játékvezető
17.6.1. felügyeli és érvényre juttatja a tollaslabdázás játékszabályait, hibát vagy ismétlést ítél, amennyiben bármelyik előfordul;
17.6.2. vitás kérdésekben dönt, ha azok a következő adogatás elvégzése előtt merültek fel;
17.6.3. biztosítja a játékosok és a nézők tájékoztatását a mérkőzés alakulásáról;
17.6.4. a döntnökkel való egyeztetés után kijelöli vagy visszahívja a vonalbírókat és az adogatásbírót;
17.6.5. ahol más pályabíró nincs kijelölve, azok feladatait is ellátja;
17.6.6. ahol egy kijelölt pályabíró nem tud dönteni, dönt helyette vagy ismétlést ítél;
17.6.7. a 16. Szabálypontot érintő minden eseményt feljegyez és jelent a döntnöknek;
17.6.8. a szabályokat érintő minden kielégítetlen panaszt a Döntnök elé tár (Az ilyen panasszal mindig a következő adogatás megtörténte előtt kell élni, vagy mielőtt a panaszos a mérkőzés végén elhagyná a játékteret).

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ További Információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezár